Gige községben 1920-ig zsinagóga állt a falu geometriai közepén, aztán elbontották és malom, községháza lett belőle. Teljesen elfelejtjük, vagy lehetőségeinkhez mérten visszahozzuk multunk egy alig ismert szeletét?
Sokáig nem sikerült megtudnom semmit a gigei zsidóságról,pedig szülőfalum településtörténetének fontos nem elfelejtendő része lehet, kell, hogy legyen. Most a napokban sikerült néhány információhoz jutnom a Zsidó lexikon és Kovács Tamás, Zsidóság somogy megyében 1686-1938, című dolgozatából, ami kiegészítette addigi tudásomat, amelyet jórészt édesapám elbeszéléséből, valamint saját tapasztalataimból merítettem. A legfontosabbakat most összefoglalom, azért is,hogy közkincsé válhasson , másrészt szeretnék egy képes ábrázoláshoz jutni a falu volt zsinagógájáról, ami biztosan fellelhető valahol, ha éppen rejtőzködik is! Ezt a község holapján szeretném elhelyezni a rövid történet mellett.
A rövid kronológia pedig az alábbi:
1778-ban már sachter volt a községben.
A szabadságharcban Fürst Lipót aki 1848 őszén vonult be a századosi rangig emelkedett. Később Nagybajomban telepedett le.
Gigében 1886-ig zsidó rabbinátusi kerületi központ volt, ezt követően ez Nagyatádra került, vélhetően ekkor csökkent a gigei zsidóság jelentősége, vitalitása.
A zsinagógát 1920 körül lebontották és községházát, valamint malmot építettek belőle, Barakonyi ( korábban Bohenszky) jegyző idejében. A zsinagóga a jelenlegi községháza helyén állt, udvarán, talán korábban a zsinagóga kubaturáján belül sirok rejtőznek. Az utolsó rabbit Bergernek hívták, akivel édesapám még találkozott kisiskolásként. A községben nagykiterjedésű zsidó temető is volt szép sirkövekkel, ezt főleg a 60-as években széthordták, talán a nyomai még fellelhetőek a Rinyakovácsi, korábban Kiskovácsi felé menő földút mentén.
Talán ilyen lehetett:
